Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Képzés és képzettség

 

  "Számomra a díjlovaglás a legszebb lovas sport és bár a legtöbb ember inkább ugratna, engem valahogy megragadott az egész varázsa, így hát nagy feladatot tűztek ki célul: Gorgót díjlovagló irányában fogom képezni és arra törekszem, hogy a díjlovaglás alapjait és annál talán valamivel többet megtanuljon. Természetesen nem könnyű a dolgom, hiszen nem egy csikóval kezdek el foglalkozni, aki ezelőtt még semmit sem tanult, így könnyebb vele, hanem egy lassan tíz éves lóval, akit már sokan sokféle módon lovagoltak, hol finoman, hol nagykantárral durván rángatva, jó lovasok és tapasztalatlanok egyaránt, de ez a ló okos, lelkes és szeret a kedvemben járni, így reményeim szerint mégsem lesz olyan lehetetlen a dolog. Kitartó munka és türelem mellett biztos vagyok benne, hogy egy igen sokoldalúan képzett, nagyon okos ló fog válni belőle." - írtam ezt 2008-ban.

 

   2011-ben, három évvel később úgy gondolom, hogy ha visszatekintek az elmúlt évekre, nagyon sokat tanult és fejlődött Gorgó. Azt gondolom, hogy még mindig sokat fejlődhetne, így valószínűleg ennél is több dolgot ki lehet belőle hozni, azonban már ez is nagy dolog. A segítségekre jól reagál és érti őket, mindkét kézen nagyjából egyformán dolgozik, tudja mikor melyik lábon kérem a vágtát, ellenvágtába is ellovagolható, nem ugrik át kérés nélkül, szépen hajlítható és az oldalra ható segítségek is alkalmazhatom nála egyre könnyebben. A zablát elgogadja, támaszkodik, no persze még nem full kereken, feligazítva, de megy a szár után lefelé bizonyos fokig. Mostanában kezdi megérteni mi az a mélyre lovaglás és egyre jobban megy szár után, lovagolható mélyebbre. Mozgása lendületes, hátulról induló, ütemtartó.

 

387497_353180901365667_1604354465_n.jpg

 

   2012. tavasz-nyár - Sokat ügyesedett, sokkal jobban dolgozik már. Minden edzésen mélyre tudom lovagolni, hol egész hamar, hol csak később, de mindig megvan a kívánt cél. Lépésben már abszolút száron van, hamar elkezd lefelé menni, alig kell lovagolnom hozzá. Ez vágtában is többé-kevésbé így van, az ügetés lévén a legnehezbb jármód már nem olyan egyszerű, ott is sokkal jobban száron tud menni, mélyre lovagolható jobban, de nagyon kell figyelnem rá. Ennek ellenére mostanában lényegesen ügyesebb abban a jármódban is. :) Már egyszer-egyszer sikerül feligazítgatni is, de e téren még nem vagyunk a legjobbak, erre még csak most kezdünk ráérezni, kóstolgatjuk. Kicsit fejlődtünk oldalra ható segítségekben is illetve még jobban hátuljával dolgozik, a mozgása jobban "hegynek fel" hatású és intenzívebb.

 

540241_515555661794856_439596233_n.jpg
 

Egyenlőre itt tartunk és nagyon remélem, hogy egy, vagy két év múlva még több sorral egészíthetem ki ezt a szöveget. :)

 

 Van egyremek könyv, amiből sokat lehet tanulni:  a Dallos Gyula Lovasiskolája II. című könyv, ebből tanultam meg például a feladatok tanítási folyamatának három minőségbeli fokozatát:

 

Durva koordinációs fázis (1. fokozat, sok hiba a feladat végrehajtásában, végeredmény még korán sem tökéletes.)

Finom koordinációs fázis (2. fokozat, apró hibák a feladat végrehajtásában, már érti a ló, hogy mit akarnak tőle, ráismer a feladatra)

Készségszintű végrehajtás (3. fokozat, a ló bármikor bármilyen helyzetben végre tudja hajtani a feladatot, könnyed természetességgel.)

 

 Továbbé sokat köszönhetek a múltbeli régi edzőmnek/edzőimnek és a jelenleginek, valamint minden ismerősömnek, aki tanácsokat ad, vagy ha kérdezek, segít.